Kosztolányi Dezső: Légy csak magad...
Légy csak magad, ne fuss az istenekhez,
a végtelenbe lökve - járj magad.
Az ember a tömeg zajába elvész,
de a magány habtengerén szabad.
Légy csak magad te, a magány igazság,
szakítsd el az álság ruházatát,
az ember itt magába vívja harcát,
nem jön segítni őt hazug barát.
Légy csak magad, a harc, s veszély között.
Küzdj, s vessz el úgy, mint a hajótörött,
ki fuldokolva csap le a habokra.
S egy óceánnal száll ki zordonul
s büszkén vesz el, amíg a víz lenyomja,
mert rája mégis egy tenger borul!
1905
 |
| Alexander Uzgakov: Tengeri vihar |
Az Ízek, imák, szerelmek után talán nem is választhattam volna mást mára. Köszönöm, randomVers!
Vers
Bejegyzések
2 hozzászólás
Jó kis verset választottál. Nem ismertem, köszi. :)
VálaszTörlésSzívesen :), de a köszönet a RandomVers nevű applikációt illeti, ő dobta fel. Ha beírod a Gugliba, megtalálod az alkalmazást, ami ráadásul ingyenes. Magyar költők (Petőfi, Ady, Tóth Árpád, Babits, Csokonai, Reményik Sándor, Kaffka Margit, Dsida Jenő, József Attila, Berzsenyi és Kosztolányi, azt hiszem, nem hagytam ki senkit) versei közül hoz ki egyet, és utána lapozhatsz tovább.
Törlés