Dutka Ákos: Karácsony
Karácsony, béke, szeretet,
Beszéltek róla emberek,
Várjátok vágyó álmotok
S nincs itthon soha nálatok.
Elillant drága képzelet,
Gyermekkorodból jön veled.
Aranydiós szent mesefa,
Anyád terített asztala.
Karácsony, béke, Betlehem...
Elég a gyertya hirtelen.
Elég a karcsú mesefán
S mi marad holnap, ezután?
Marad a gond, bűn, gyűlölet,
Pedig higyjétek emberek,
Ez az egyetlen értelem,
Amelynek titka végtelen.
Ez az egyetlen igaz út,
Melyen mindenki haza jut,
Mely földre hozza az eget,
A Szeretet, a Szeretet!
A verset eredetileg a Karácsonyi legenda (Magyar Könyvklub, 1994.) c. kötetben találtam, online pedig a Kiskarácsony.gportalon.

"A testi szépség mulandó. Időleges tulajdonság. De az értelem szépsége, a szellem gazdagsága, a szív gyöngédsége – ami nekem van – az nem fogy el, csak gyarapszik! Az évek számával nő! (...) Ha meggondolom, én nagyon, nagyon gazdag vagyok!"
Tennessee Williams: A vágy villamosa
0 Megjegyzés
Köszönöm, hogy itt vagy.
Neked más a véleményed? Hibát találtál? Szólj hozzá(m) bátran :).