Nem is tudom – most tényleg volt ilyen?
Ilyen hibátlan nyár, egyértelmű színekkel?
Ilyen szalmakalapos és napernyős földi menny?
Ilyen otthonosan édeni reggel?
A zöld sereg, az orgonasövény,
a kerti asztalig nyomul előre.
Árnyéktömbök közt villog be a fény
az almástálra, a gyűretlen terítőre.
A természetnek itt nincs karma és foga.
Kígyó se lappang a nyáron is üde fűben.
Itt bűn és harc és szenvedés – maga
a halál is – már-már valószerűtlen.
Vers: Moly - Egy költő, egy vers
Kép: Freepik
"A testi szépség mulandó. Időleges tulajdonság. De az értelem szépsége, a szellem gazdagsága, a szív gyöngédsége – ami nekem van – az nem fogy el, csak gyarapszik! Az évek számával nő! (...) Ha meggondolom, én nagyon, nagyon gazdag vagyok!"
Tennessee Williams: A vágy villamosa
Bejegyzések
0 Megjegyzés
Köszönöm, hogy itt vagy.
Neked más a véleményed? Hibát találtál? Szólj hozzá(m) bátran :).