Nemes Nagy Ágnes: Fák
Tanulni kell. A téli fákat.
Ahogyan talpig zúzmarásak.
Mozdíthatatlan függönyök.
Meg kell tanulni azt a sávot,
hol a kristály már füstölög,
és ködbe úszik át a fa,
akár a test emlékezetbe.
És a folyót a fák mögött,
vadkacsa néma szárnyait,
s a vakfehér, kék éjszakát,
amelyben csuklyás tárgyak állnak,
meg kell tanulni itt a fák
kimondhatatlan tetteit.
Ahogyan talpig zúzmarásak.
Mozdíthatatlan függönyök.
Meg kell tanulni azt a sávot,
hol a kristály már füstölög,
és ködbe úszik át a fa,
akár a test emlékezetbe.
És a folyót a fák mögött,
vadkacsa néma szárnyait,
s a vakfehér, kék éjszakát,
amelyben csuklyás tárgyak állnak,
meg kell tanulni itt a fák
kimondhatatlan tetteit.
Umberto Saba: Tél
Fordította: Takács Zsuzsa
Éjjel. Kegyetlen tél van. Félrehúzod
kissé a függönyt s kinézel. Kuszált
hajad vakít, s a hirtelen örömtől
sötéten izzó két szemed kitágul:
amit most láttál, világvége volt
és vigaszt öntött beléd látomása,
a szíved mélyén most elégedett vagy.
Nekiered a csupa jég tavaknak
egy ember kinn, felette ócska lámpa.
Versek: Nemes Nagy Ágnes
Umberto Saba
Kép: Pinterest
kissé a függönyt s kinézel. Kuszált
hajad vakít, s a hirtelen örömtől
sötéten izzó két szemed kitágul:
amit most láttál, világvége volt
és vigaszt öntött beléd látomása,
a szíved mélyén most elégedett vagy.
Nekiered a csupa jég tavaknak
egy ember kinn, felette ócska lámpa.
Versek: Nemes Nagy Ágnes
Umberto Saba
Kép: Pinterest
Bejegyzések
0 hozzászólás