Molnár Ferenc - Olympia

Molnár Ferenc 1928-ban bemutatott vígjátéka, az Olympia egy osztrák fürdővárosban játszódik a boldog békeidőkben. Itt ismerjük meg Linát, aki nem nézi jó szemmel, hogy Olympia, a trónörökösné első udvarhölgye, egy huszárkapitánnyal flörtöl, és aggályait megosztja régi barátjával, Alberttel is: 

ALBERT   Azt a rettenetes szót magyarázd meg, hogy: "nem becsüli meg magát". Ezt indokolni tartozol.
LINA   Tudom. Íme az indokolás: Olympia hercegnő, a trónörökösné első udvarhölgye egy közönséges huszárkapitánnyal flörtöl egy osztrák fürdőhelyen. És a föld nem mozdul meg alattuk. 
Albert hallgat és nagy füstöt fúj
Én látom a hallgatásodat, bár füstfelhőbe burkolod. (Albert mozdulatára) Nem, nem! Te hallgattál! Úgy látszik, nem alaptalan a vád. Egy kapitánnyal. Mit Herrn Rittmeister Kovács vom k.u.k. nem tudom, melyik Husarenregimenttől. Herr Kovács. Még csak nem is "von" Kovács. Összesen két hete, hogy itt vannak. Két hete ismerik. Ez sok, ameddig ő elment. Pedig milyen óvatos anyja van! És az ezt tűri. És az apja egy herceg Plata-Ettingen, lovassági tábornok, őfelsége hadsegédje. És a leánya ezt meri! Mit szólna Fülöp, ha ezt tudná? Ő, aki úgyszólván oroszlánként küzdött, míg lányát erre a polcra emelte? Nos, mit felelsz? 
ALBERT   Ezen a polcon te szerettél volna ülni. 
LINA   Úgy van. Miért tagadjam? De én másként viselkedném. 
ALBERT    Lina, te igen veszélyes intrikát folytatsz. Lina, te elvesztetted a mértéket. Lina, te énreám ne számíts. Én nem tűröm ezt a hangot, amelyen te Olympiáról beszélsz. Ezt nyíltan kimondom. Nem tűröm. Olympia egy hófehér és jéghideg hölgy. Az ő női tisztasága minden kritikán felül áll. Ezért is lett azzá, amivé lett. Mintája a szoborszerű fenségnek. Hogy merészelsz te ezzel a görög istennővel szemben ilyen szót használni: "flört"? Egyáltalán hol tanultad ezt? 
LINA   Bocsáss meg, ő is ember. Ezt onnan tudom, mert rokonom. Húszéves volt, mikor férjhez ment Orsolini herceghez, és egy év múlva már özvegy volt. Gondold meg, azóta tizenegy év telt el és ő...
ALBERT   Úgy él, mint egy szent. (Parancsolóan) Mint egy szent!

A problémát csak súlyosbítja, hogy Olympia anyja, Eugénia esténként a kapitánnyal bridzsezik. Lina tovább folytatja az Olympia elleni intrikáit, de a család Alberttől mindenről tudomást szerez, és Ettingenné folyamatosan visszavág a nőnek. 
Ettingenék másnap reggel, a tábornok érkezését követően, Velencébe készülnek, így megoldódni látszódik az ügy, azonban az este folyamán megjelenik Krehl császári királyi csendőr alezredes, aki meglepő dolgot tudott meg Kovácsról. 

Mindez kellően felkavarja az állóvizet anya és lánya életében, akik mindent elkövetnek, hogy helyre hozzák a dolgokat. 
Megvirrad, megérkezik a tábornok, és a darab újabb fordulatokat tartogat. 

Molnár Ferenc A hattyú után ismét az előkelő körökből választotta szereplőit, akik számára a legfontosabb a rang, hogy ennek megfelelően viselkedjenek és senki és semmi ne szennyezze be a család (hír)nevét. Itt természetesen Lina az, aki erre a leginkább igyekszik felhívni a figyelmet, és mindezt előszeretettel teszi, azonban Ettingenné és Olympia is helyre teszi a cselszövőt. Közben pedig ők is tudják, hogy hibát követtek el, és egymás között azon vannak, hogy minél előbb kikeveredjenek a csávából. 

Ahogyan A hattyúban és Az üvegcipőben is - itt is érzem, hogy sokkal elgondolkodtatóbb, mint amilyennek először tűnik. Mert valóban szórakoztató az Eugénia és a Lina állandó szópárbaja, ám a hercegné többször is elég keményen helyre teszi ellenfelét. Mert van, akinél csak ez működik. Azonban ha Lina helyébe képzeljük magunkat, ezek a megjegyzések nem mindig olyan szórakoztatóak: 

ETTINGENNÉ    Te szerelmes voltál az uramba. És ma én vagyok a felesége.
LINA    Mert én nem léptem át a határaimat. 
ETTINGENNÉ   Vagy mert az uram nem lépte át a határaidat. 
LINA   Jenny, ez már nem csípés, ez szúrás. 
ETTINGENNÉ   Legalább fáj, édesem? 
LINA   Nem annyira, mint ahogy te szeretnéd. 


Viszont a Krehl és Ettingenné közti párbeszéd már valóban vicces: 

ETTINGENNÉ   Hát kérem. Tiszta fejjel és okosan. Először is, mi a tényállás: lányomnál: flört, nálam: bridzs. Ön értelmetlenül néz rám Talán nem tudja mi az: flört?
KREHL   Hogyne tudnám, főméltóságú asszony. Négy gyermekem van. 
Olympia megrémül
ETTINGENNÉ  Annak ahhoz semmi köze. Ön téved. Flörtnek nevezzük azt az ártatlan évődést...
KREHL (közbevág) Ó! Pardon! Ezer bocsánat! Hogyne ! Tudom! Flört az a szelíd kis finom kokettéria, ártatlan kacérkodás... 
ETTINGENNÉ   Úgy van. 
KREHL   Hogyne! Én ostoba! Ezer bocsánat! Összetévesztettem a bridzzsel.
Ettingenné megrémül
ETTINGENNÉ   Ön ismét téved. Bridzs egy kártyajáték. 
Krehl bámul
Bridzs egy ártatlan játék, amit négyen játszanak. Flört egy ártatlan játék, amit ketten játszanak. 
KREHL  Köszönöm. Bocsánat tudatlanságomért. De vidéken élek. 
 

Az Olympia és a Kovács közötti párbeszédek egy kicsit emlékeztettek A hattyúban az Alexandra és Ági közöttiekre. Talán nem véletlenül. Mindkét műben a nők fedeznek fel magukban eddig még ismeretlen érzéseket, amikről tudomást kell venniük és el kell dönteniük, mihez kezdenek velük. Azonban ebbe másoknak is van beleszólásuk a környezetükből. 

Albert egyik jellemvonása talán sokaknak lesz ismerős: Lina az ő viselkedésével kapcsolatban is megjegyzéseket tesz, amiken a férfi egy ideig rágódik. Igen, nekem is ismerős volt ez a helyzet, de mára már megtanultam, hogy a más véleménye nem az én véleményem.

A tábornok színrelépése is tartogat humoros pillanatokat, és ő ezt meg is tudja indokolni, amit nagyon jó ötletnek tartok Molnár Ferenc részéről: civilben másként viselkedik, mint a katonák között. Persze, ez egyértelmű, de ilyenkor egy másik, szokatlannak tűnő arcát mutatja meg. 


Az Olympia szórakoztató olvasmány és színdarab, de érdemes jobban odafigyelni és felfedezni benne a mélyebb tartalmakat is:

OLYMPIA   Nem vagyok polgári nőstény. Felsőbb ember vagyok. Hiszek még az élettani értelemben vett felsőbbségemben is. Én több vagyok, mint ember. Mi kötelezve vagyunk így cselekedni, mikor egy piszkos világ megbolondult körülöttünk. 

A színmű felhasználásával 1960-ban, Kertész Mihály rendezésében film is készült, A botrány szele címmel, melyben Sophia Loren játssza Olympiát, és elég sokat változtattak a cselekményen. Mindenesetre, ha megnéztem, írok róla pár sort. Addig is itt a film eredeti előzetese:






Molnár Ferenc: Olympia
In: Színművek 
489 oldal (411 - 483. o.)
Európa Kiadó, 1999

0 hozzászólás