Fordította: Rónay György
Szivében mily tüzes titkot hevít a drága,
virágot lehelő lélek a maszk alatt?
Milyen haszontalan táplálékból fakad
ártatlan melegén alvó-nő-ragyogása?
Lélegzés, nyugalom, csönd bonthatatlan álma,
legyőzöl, béke, ó, könnynél hatalmasabb,
ha ilyen hatalom cinkos keblén ragad
el szendergése mély hulláma és dagálya.
Alvó nő, fesztelen és arany árny-halom,
nyugtod félelmes, oly kincsekkel gazdagon,
ó, hosszan fürt után epedő édes őz te,
hogy, lelked messze bár, poklok munkáiban,
formád, tiszta ölén omló karral redőzve,
virraszt; formád virraszt, és szemem nyitva van.
 |
| Vladimir Volegov: Alvó lány |
Kép: Reddit
Bejegyzések
0 hozzászólás