A hegyeken túlra, messzire vágyom,
Széllel-szőtt kavargó hópelyhek közé,
Hol boszorkányszombatok vad tüze lobban,
Ha éj ereszkedik a fenyves fölé.
És repülni, egyre csak repülni vágyom
A sápadtan ásító nagy Hold alatt,
Hogy erdőket, házakat lássak a mélyben,
És szélnek, pehelynek higgyem magamat.
És táncolni vágyom a lángokkal együtt,
Hogy szívem verje a dobok ütemét,
S hogy feküdjek aléltan az ölelő hóban
A hajnal ha nyitja vörös Nap-szemét.
Vers: Moly - Egy költő, egy vers
A William Glendown Beregi Tamás írói álneve.
Kép: Freepik - photoangel
0 hozzászólás