A bejegyzésben kivételesen nem említem a címeket, maradjon meglepetés, melyik cím mit rejt. 😊
Tizenkét novella, mely hosszabb-rövidebb időre tizenkét különböző ember életébe enged bepillantást. Van közöttük fiatal és idősebb, férfi és nő, egyedülálló és házas, párizsi és vidéki egyaránt.
Van, aki a szerelmet keresi, vagy éppen most esett szerelembe, és van, akinek az életéből már évek óta eltűnt.
Vannak a nyugalom megzavarására alkalmas novellák, melyek letaglóznak.
És vannak, amelyek mosolyt csalnak az arcunkra, mert már ezekben a hosszabb-rövidebb történetekben felfedezhető Anna Gavalda sokoldalúsága, ahogyan választ egy főszereplőt, és annak bőrébe bújva meséli el az életét, kivéve az Ez a férfi meg az a nő és az Öcsike címűt, melyben egy-egy narrátort alkalmaz.
Ahogyan említettem, a szereplők Franciaország különböző pontjain élnek, azonban élhetnének a világ számos országának bármelyikében, mert a történeteik aktualitása nem veszített semmit az elmúlt huszonhat évben. Nagyon sok minden változott azóta, azonban vannak, amik nem. Ma is vannak, akik valamely novella szereplőjéhez hasonló helyzetet élnek át.
Kérdezem én, mi az istent keresek itt? Rohadt élet. Szúr a szemem. Még jó, hogy kontaktlencsét hordok meg füst van, magyarázkodni fölösleges.
Anna Gavalda is nagyon jól tudja ezt, és azt is, hogy nem árt ezzel másoknak is szembesülniük. Mert nem tudhatjuk, mi rejtőzik egy-egy, talán csak az utcán mellettünk elmenő ember életében. Nem ismerjük az érzéseit, a küzdelmeit, az örömeit, a bánatait, az élete kihívásait. Lehet, éppen mosolyog, azonban belül nagyon is szomorú. Ami más számára csupán egy apróság, az azt átélő számára igenis hatalmas dolog.
- Na jól van már... ennél nagyobb szarban sose legyél - mondja a nővérem, és újratölt kettőnknek.
Anna Gavalda novellái szókimondóak (erre érdemes felkészülnie annak, aki most találkozik vele először), életszerűek (akkor is, ha vagyunk, akik nem úgy élünk, mint egyik-másik szereplő), humorosak, elgondolkodtatóak, olykor tragikomikusak vagy éppen szívbemarkolóak (ez nem túlzás), azonban mindegyiken azt éreztem, megmutatják az életnek egy-egy olyan oldalát, melyről nem szívesen beszélünk, mellyel a hírekben sem találkozunk és amelyre talán nem is gondolunk. Ezért szeretem Anna Gavaldát. Van, hogy az egyik pillanatban a padlóra küldi az Olvasót is a novellájával, majd a következőben megnevetteti. Mert ilyen az élet is: a bánat, a veszteség, a kudarc, a szomorúság is ugyanúgy a része, ahogy az öröm, a siker és minden egyes boldog pillanat. És jó, hogy van, aki erre emlékeztet is bennünket, akár csak egy novella erejéig.
A ritka dolgok egyike, ami nem pergett le rólam a suliban, annak a nagy ókori filozófusnak az elmélete, aki szerint nem az számít, hogy hol vagyunk, hanem a lelkiállapotunk.
Anna Gavalda: Csak azt szeretném, ha valaki várna rám valahol
Eredeti cím:
Fordította: N. Kiss Zsuzsa
222 oldal
Magvető Kiadó, 201
2999 Ft
Bejegyzések
0 Hozzászólás
Köszönöm, hogy itt vagy.
Neked más a véleményed? Hibát találtál? Szólj hozzá(m) bátran :).