Macskavilág

"Ez rémes ház, nem tudom, miért kellett ide születnem.
Itt állandóan írógépelnek és regényt írnak, vagy tanulnak. Ha nem, akkor a leglehetetlenebb időben telefon szól, gazdámnak el kell rohannia általa fogadásnak nevezett nem tudom, mire, amelynek előzményeképpen szörnyű átkozódások közepette kisestélyi ruhát ölt, kékre-zöldre kifesti magát és eltántorog hazulról. Itt mindig vendég van, de sose olyan, akit szeretünk, hanem hivatalos látogatások. Itt mindig színházba és moziba mennek, de nem abba a darabba, amely érdekli a ház népét, hanem ahova muszáj; itt lehetetlen állapotok uralkodnak."

 Az írónő halála után a keresztfia lett az örököse, így Tasi Gézának köszönhető, hogy megjelent ez a gyűjtemény. A legtöbb levél Évuka nevéhez fűződik, aki sajnos írni és olvasni nem tud, így
gazdájának diktálja a leveleket, melyeket a szomszédba küldözget és sanyarú sorsáról számol be bennük. A továbbiakban Szabó Magda másik cicája, Szobotka Konstantin alezredes levelezését ismerjük meg, ill. Tasi Géza ír Szabó Magda széphegyi életről, Végül néhány verset olvashatunk.

Évuka félénk, viszont imád legelni. Kedvence a vízipálma, melytől bár rosszul lesz, de a szomszédból mindig érkezik az utánpótlás. Gazdája életét nem érti: nem érti, miért kell mindig elutaznia, regényt írnia vagy ide-oda rohannia. Még szerencse, hogy a kedves Néni és Bácsi hidat "épített" az erkélyek közé, így ha elege van az otthonlétből, bármikor átmehet. Évukával mindig történik valami, örömeiről és bánatairól folyamatosan értesíti a mellettük lakókat.
" Itt járt valamelyik gyerek! Én vasvillaszemmel néztem rá, mert én éreztem, mit takar a papír, de oly buta, hogy nem ért meg semmit. "Kurnyau!" - sikoltottam több ízben, amiből igazán minden épeszű felfoghatta, hogy azt kiabálom: "Csokrot kaptam, mint egy igazi bálozó kislány!" De ezeknek se fülük, se elméjük, oda se figyeltek. "Kurnyau!" - üvöltöttem most már indulatosan, miközben belehasítottam fogammal a papírba. "Nana - mondta gazdám férje -, még széttépi!" Ekkor előtűnt a vízipálma. Gazdám nevettében hátraesett a székben, és azt sihegte: "Évuka virágot kapott!" Csak azt szeretném tudni, mi van ezen nevetnivaló. Ez szent dolog és élmény."

 Szabó Magda  két cica bőrébe bújt, és olyan iróniával és humorral ír saját magáról és a környezetéről, hogy olvasás közben tényleg elhisszük, ezt bizony a macsekok körmölték.
Az olvasást "színesíti" a levelek között található számos fekete-fehér kép az írónőről és valamelyik cicájáról vagy kutyájáról. 
Gyorsan elolvasható és garantáltan jól fogunk szórakozni ;). Macskatulajdonosoknak kötelező, sőt nekik ajándékba is remek választás! ;)


Szabó Magda: Örömhozó, bánatrontó
Levelek a szomszédba
136 oldal
Európa Kiadó, 2009
2000 Ft

0 hozzászólás