Archive for július 2012

Az uborkaszezon is tartogat érdekes megjelenéseket. Hiába jönnek ki mostanában is nagy kupacokban a könyvek, szerencsére csak hetet találtam, amiért előbb-utóbb hajlandó vagyok a pénztárcámba nyúlni. Ill. az egyik már meg is van, de erről majd mindjárt. A változatosság kedvéért hat Európás és egy Kossuth Kiadós könyvet sikerült kiválasztanom.

Itt van elsőként az Én, én, én, amit amikor először megláttam, azt hittem, egy egoista regényről van szó, de a könyv főszereplője egy autista kislány.

Sabina Berman: Én, én, én
Fordította: Kutasy Mercedes
256 oldal
Európa Kiadó
Már megjelent

Aztán itt van ismét egy bűnronda borítós gyöngyszem. Bevallom, engem ez a borító leginkább egy óvodás rajzára emlékeztet leginkább... Mielőtt bárki leharapná a fejem, mostanában nem egy ovis rajzát láttam, úgyhogy van viszonyítási alapom.
A regény egy elmegyógyintézetben játszódik és a belőle készült filmet 5 Oscar-díjjal jutalmazták.
Teljesen elvesztettem a fonalat a fülszövegek kapcsán, mert a mostani kiadás azt ígéri, hogy ez az író eredeti szándéka szerinti magyar szöveg, mert egy ápolónő felháborodott azon, hogy az egyik szereplőt róla mintázta Ken Kesey, aki inkább átírta azokat a részeket. A héten Európás könyvmaraton volt, így amikor megláttam a Jack Nicholson-os borítós kiadást, gyorsan lecsaptam rá. Az a kiadás az átírt verzió.
Azt hiszem, most mindenki más is elvesztette a fonalat.

A film nemrégen volt az m1-en, természetesen vasárnap éjszakai órában, nehogy már megnézhesse az ember lánya...

Ken Kesey: Száll a kakukk fészkére
Fordította: Bartos Tibor
376 oldal
Európa Kiadó
3200 Ft
Már megjelent

Bea emlegette múltkor a Molyon a következő kiszemeltet:
Naná, hogy ezek is egyike a beszerezhetetlen könyveknek, de az Európa észbe kapott és augusztus elején - ha minden igaz - napvilágot lát újra.
Ebből a könyvből is nagy sikerű film készült, amit még nem láttam, de csak egyszer lenne már előrendelhető végre a könyv a Librin, pakolnám is a kosaramba, hogy olvashassam és utána megnézhessem végre a filmet is.

Nick Hornby: Pop, csajok, satöbbi
Fordította: M. Nagy Miklós
288 oldal
Európa Kiadó
2900 Ft
Várható megjelenés: augusztus 3.

A július kimaradt, de augusztusban folytatódik a Regényes életek sorozat, ezúttal Gauguin életével ismerkedhetünk meg.

Henri Perruchot: Gauguin élete
Fordította: Keszthelyi Rezső és Lontay László
Kb. 300 oldal
Kossuth Kiadó
1590 Ft
Várható megjelenés: augusztus 1. - ez biztos idő, ők nem szokták ide-oda tologatni a megjelenéseket.

Végül, de nem utolsósorban William Golding korai regényével zárom a sort.A borító itt is érdekesre sikerült.

Kivételesen hozom a fülszöveget, de előre szólok, hogy sok mindent elárul!!!

A Nobel-díjas író pályája első szakaszában írt regénye a felelősség, az emberi szolidaritás, az egyértelműen megformált világszemlélet kérdését feszegeti. Főhőse, a német hadifogságból hazatérő festőművész, Sammy Mountjoy drámai felfedezést tesz: cserbenhagyott szerelmese, Beatrice megőrült, és már hét esztendeje egy elmegyógyintézet lakója. Mountjoy úgy érzi, minden valószínűség szerint az ő árulása billentette ki Beatrice lelki egyensúlyát, s végiggondolja az életét, azt kutatva, hol is követte el a végzetes lépést, amely Beatrice-t az áldozatává tette. Megrendítő költői allegória a szabad akaratról, amely most a Golding Művei sorozat záródarabjaként csaknem 30 év múltán jelenik meg ismét. A magyar szöveget az eredetivel egybevetette Osztovits Levente.

William Golding: A vétkes visszanéz
Fordította: Báti László
256 oldal
Európa
2900 Ft
Várható megjelenés: július 30.

Fogalmam sincs, hogy Fitzgeraldtól jelent-e már meg korábban novellagyűjtemény, de az Európa most biztosan előrukkol eggyel. Ha már úgyis a borítókba kötök bele, ez a Fitzgerald sorozat is külsőleg nem éppen szép, de tudjuk, hogy ami belül van, csak az számít.

F. Scott Fitzgerald: Az ólomkristály és egyéb írások
Fordította: Abody Béla, Árkos Antal, Katona Tamás, B. Nagy László, Réz Ádám, Tandori Dezső, Vajda Gábor
700 oldal
Európa Kiadó
3600 Ft
Várható megjelenés: július 30.

Az Európa folytatja a Durrell sorozatát is, most a véznaujjú makiról olvashatunk.
Végre egy borító, ami aranyos 😊

Gerald Durrell: A véznaujjú maki meg én
Madagaszkári mentőakció
Fordította: Borbás Mária
256 oldal
Európa Kiadó
A kiadó szerint 2500, az Alexandra szerint 2800 Ft lesz az ára.
Várható megjelenés: július 30.

Nem tudom, másnak is feltűnt-e, de az Európa mostanában nagyon rászokott a puhatáblás könyvekre. A Golding kivételével a másik négy mindegyike kartonáltan jelenik meg, de az áruk annyi, mint egy keménytáblás könyvé kb. Megértem én, hogy minden drága, de pont azért lettem Európa-mániás, mert szinte minden könyvük keménytáblásan, jelent meg.

"Hosszabb levél dukálna neked, mint amelyet most olvasol; de úgy látszik, boldogtalan végzetem, hogy nem úgy bánok az emberekkel, ahogy megérdemelnék."

Gondolom, a Törzsolvasóknak nem árulok el újdonságot azzal, hogy Jane Austen-rajongó vagyok, és amikor megláttam ezt a könyvét a Líra nagy nyári akciójában, rögtön a kosaramban landolt. Szerda reggel pedig azon gondolkodtam, mit is vigyek magammal, amit sutyiban lehet is olvasni, de ha félre kell tennem, akkor sem maradok le semmiről és esz a fene, hogy mi történik a következő oldalon, így erre a könyvre esett a választásom. Bár összesen csak másfél oldalig jutottam, de este már nem tudtam letenni és nem is akartam.

12 fejezetben 12 témát ölelnek fel Miss Austen válogatott és szokásához híven, vitriolos gondolatai. A témák között van a szerelem, a pénz, idősek és fiatalok, férfiak és nők. Azt talán mondanom sem kell, hogy Jane-ben most sem csalódunk. Külön öröm volt, hogy nemcsak az ismert műveiből (a hat regény és a Catharine - amiket volt szerencsém olvasni), hanem a leveleiből is válogattak.

Nem egyszer nevettem fel hangosan, ill. éreztem azt, hogy milyen igaza van ennek a Jane-nek!

"Vannak olyan emberek, akik annál kevesebbet lesznek hajlandóak tenni értünk, minél többet teszünk mi őértük."

"Az, akinek nincs mivel töltenie idejét, nem tudja, mikor zavarja azokat, akiknek éppenséggel volna."

"Ha az ember be akar illeszkedni, a legjobb, amit tehet, hogy tudatlannak mutatkozik. A tájékozottság kinyilatkoztatásával ugyanis az ember könnyen megsértheti mások hiúságát, amit az ilyen esetekben ajánlatos elkerülni. Ha pedig történetesen hölgy az illető, aki – szerencsétlenségére – tájékozott a világ dolgaiban, a legjobban teszi, ha ezt a lehető legmélyebben elrejti magában."

Bár a fordítások újak, azaz nem így találkoztam velük a regények lapjain, és az első rész bevezetőjében is egy óriási hibával találkoztam:

"A testvéri szeretet Jane Austen számára egyben életre szóló barátságot is jelentett, amely az Értelem és érzelem (Elizabeth és Jane Bennet kapcsolata) vagy a Büszkeség és balítélet (Marianne és Elinor Dashwood viszonya) című regényében is megjelenik (...)."

Nos, szerintem Elizabeth és Jane a Büszkeség és balítélet, Marianne és Elinor pedig az Értelem és érzelem hősnői.
    De ezt leszámítva remekül szórakoztam és kedvet kaptam az Emma újraolvasásához, pedig három éve derekasan megküzdöttünk egymással. (Hogy erre mikor kerül sor, nem tudom és továbbra sem szeretnék ígéretekbe bocsátkozni.)

   A bejegyzés címe sem véletlenül lett Jane egyik mondatának átirata ;).
   Aki még nem olvasott semmit Miss Austentól, igen valószínű, hogy ettől a könyvecskétől kedvet kap hozzá, aki pedig már ismeri az írónő munkásságát, felidézheti az eddig olvasottakat ;).

Jane Austen: Szerelmek és ballépések
Jane Austen füveskönyve
Válogatta és fordította: Mártha Bence
139 oldal
Lazi Kiadó, 2008
1890 Ft

(...) De itt, itt minden más. Itt nem lehet olyan mélyre ásni, hogy ne forduljon ki a rögök közül egy rég porladó Radnay, de genere Gyana. Uramisten, még ezt is számon tartják! Hogy Árpáddal együtt lépték át a Kárpátokat! Mit mondhat ezek után? Mit, amikor ebben a történetben a Hunyadiak, Báthoryak, Bethlenek meg Bocskaiak mind régi ismerősökként szerepelnek, és olyan Radnayak tetteiről hallhat, akik Rákóczi vagy Kossuth mellett álltak, buktak és haltak? Kész csoda, hogy még mindig van eleven Radnay! Ennyi összeesküvés, véres összecsapás, rokongyilkosság, árulás, merénylet számolatlan hősi halál után. Száműzetés Rodostóban, börtön Bécsben, fogság Kufsteinben, bujdosás török földön... És mégis, mindig akadt olyan sarja a családnak, aki utódokat nemzett, valahogy felnevelte őket, és továbbadta a nevet, meg valami mást is: büszkeséget, elszántságot, erőt, vakmerőséget és tébolyt. És közben végig itt maradtak, ezen a földön. Vagy ha el is távoztak egy időre, mindig hazatértek, ha másként nem, hát az utolsó útjuk alkalmával.
- Nyugodni csak itt tudunk.

Először a borító, aztán a fülszöveg keltette fel az érdeklődésem a regény iránt, és amikor belekezdtem, egy kicsit bevallom, megijedtem. Rögtön a borító belső oldalán (elöl és hátul is) megtalálható a Radnayak családfája, és az első fejezetet olvasva el is vesztettem a fonalat, hogy ki kicsoda és egy rövid időre félre is tettem. De aztán összekaptam magam és a második fejezettől már elkaptam a fonalat és egyre nehezebben tudtam letenni.

A Radnayak életét 1913 és 1959 között követhetjük nyomon. A család tősgyökeres erdélyi, és ahogy a fenti idézetből kiderült, őseik már Árpád vezérrel érkeztek ide. Két ága van: a várfalvai és a magyarpetei. A regényben főleg az előbbi dominál, de a két ág sorsa egybefonódik. Várfalván Ista bátya és Loni néni, fiukkal, Sándorral és két unokaöccsükkel (a szüleik halála óta ők nevelték őket) Zoltánnal és Gyulával élnek. Loni néni szokása szerint valamilyen becenevet aggat a családtagokra, így lesz Sándorból Lexi, Gyulából pedig Bubu, egyedül Zoltán lóg ki a sorból, ő egyszerűen Zoltán marad.

Gyula Kolozsváron készül orvosnak, Sándor jogot végzett, Zoltán pedig katona lett. Hármójuk közül Zoltán érzi folyamatosan azt, hogy Sándor mögött a háttérbe szorul, és ezért mindent megtesz, hogy riválisa fölé kerekedjen. Hamarosan azonban egy baleset következtében Sándor lebénul, ám Zoltán még ekkor is folytatja a küzdelmet az unokatestvérével szemben.


Várfalva látképe a földvár romjairól, előtérben az unitárius erődtemplom

Közben kitör az I. világháború, megszűnik az Osztrák-Magyar Monarchia, a trianoni békeszerződés következményeként Várfalva is elszakad Magyarországtól, Erdély román megszállás alá kerül, majd a II. világháború szedi áldozatait, ill. az '56-os forradalom eseményei következnek, melyek hatásait a Radnay család tagjai szemszögéből ismerhetjük meg. A család egyetlen célja pedig, hogy kilencszáz éves történetét és hagyományait továbbvihesse, hogy fennmaradhasson - mindenáron. Ez a cél hajtja őket, hogy minden tragédiát, szegénységet, fájdalmat túléljenek. Mert a sorsuk elöl nem menekülhetnek el:

(...) Radnaynak lenni feladat, kötelesség, amitől nem lehet szabadulni. Mert minél inkább menekül valaki e sors elöl, annál jobban rátelepedik, és magával rántja.

Radnaynak lenni nem könnyű, de a családba házasodottaknak sem egyszerű. Számukra ez, a múltjára oly büszke család megfejthetetlen rejtély marad. A családon belüli és az egyik cselédjükhöz, Marihoz fűződő érzelmeik pedig még az érintettek előtt sem világosak.

A kezdeti apró nehézség után öröm volt olvasni. Bár néha egy picit zavart, hogy néhány év felett csak átsiklottunk (akkor nem történt semmi a családban), de a következő fejezet olvasásakor már meg is feledkeztem az "ugrásról", mert mindig kárpótolt érte. Ahogy fogytak a lapok, egyre nehezebben tudtam letenni a könyvet, sőt egy-egy fejezetet akár este is befejeztem.

A fejezeteken belüli narrátorváltás sem okozott gondot, sőt kifejezetten remek ötlet volt, hogy az adott eseményt rögtön a másik szereplő(k) szemszögéből is megismerhettem.

Öröm volt olvasni, mert ez a regény nem csak egy izgalmas családregény, ami több mint 50 éven át követi egy család sorsát, mert mindez kevés lenne, ha nem ilyen bravúrosan lenne megírva.
Varga-Körtvélyes Zsuzsanna neve ismeretlenül csengett a számomra a megjelenéskor, de örülök, hogy belevágott a regénybe, amelynek folytatása is lesz (ha minden igaz, jövőre, ). Mindenesetre én már várom, és jó, hogy ilyen könyvek is kerülnek még ki a kortárs magyar szerzők kezei közül.

A trilógia részei:
A Radnayak
A Radnayak örökében
Krisztina bárónő

Varga-Körtvélyes Zsuzsanna: A Radnayak
Egy erdélyi bárócsalád regénye
548 oldal
K. u. K. Kiadó, 2012
4500 Ft
A bejegyzésben szereplő kép forrása.

Szeretek itt olvasni, a kertben, a szőllőlugas alatt,
ahol a könyvre apró kerek fényfoltokat vet a nap -
mind titkos lencse fényköre titkos mikroszkóp alatt,
amelyben titkos porszemek szálló árnyai mozganak.

Itt csak egyszerű virágok vannak: árvácskavirág,
petúnia, muskátli, dáhlia és georginák,
és rózsa, rózsa! - A reggelnek még a zöld gyep örül,
a zöld gyep és a barna lóher az ágyások körül.

Nem tudok én már dalolni cifra mértéken, rimen,
csak ily hanyagon, mint ez a kert dalol, porosan, szeliden
ahonnan az utcára semmise néz, csak a jegenyeakác
sárga fejével; mert nagyobb szegény mint az emeletes ház.

II.

Talán örökké lehetne verselni rólad régi kert,
vén köhögős kutadról, mely szalma közt fázva telelt,
a tamariszkról, melynek bőre ráncos és durva mint a vén emberé
s mégis oly virágos gyengeszép ágakat nyujt az ég felé!

Gyerekkoromban a levelekbe szerettem harapni mint a csikó.
Tudtam: keserű ízű az orgona, illatos zamattal leveles a dió.
Sokszor álmodoztam diólevél-ágyrul, ott volna délután heverni jó!
Ott volna valami szépmellű kisleányt ölelni jó!

Este ha a kertre a hosszú ház árnyéka lassan ráfeküszik,
sűrű nyári este a forró légben fülledt illat úszik.
Tikkadtan a magas fának üzen akkor titkon a kis virág:
»Te messze látsz, bátya, mondd meg, jön-e már a holdvilág?«

III.

Ház, pince, istálló, félszer, körülötted régi kert.
Elül ami házunk, emeletes, de mégis fehérre meszelt
zöld ablakokkal; oldalt a szomszédé, alacsony, falusi, nádfödeles
(hányszor kihúztam nyílnak a nádat, indián voltam, ki nyilazva les!)

Kert mögött az udvar, a régi félszer ott áll az udvaron
négy vályogoszlopon, benn mosókemence, mángorló, ócska lom.
A vályogról hull a mész. Az istálló is ott van, rég üres, törött az ablaka:
nagyapám virgonc lovai álltak a jászol előtt valaha.

Foltos, szalmás a vályog. A gerendák közt fecskék keringnek. Pincetorok,
hűsöng, nagy hordók, misztikusan, jó pénz, jó mámorok, kadarkaborok.
Szemközt nagy bálvány fakapu néz ki az utcára, zöld rácsos, szép.
S künn a ház előtt évrül-évre eszi az utcát az akácos Séd.