Felzendül a húr a síkos terembe
s egyszerre zörgenek az ablakok,
ruhák szines gomolya forr kerengve
és a szemekbe lávatűz ragyog.
Pihegnek a láztól a női mellek,
erős kezekben égnek a kacsók
és a tükörnél, ciprus árnya mellett
acélerővel csattan el a csók.
A vágtató tánc vad rohamba nyargal,
repül a nő a sápadó lovaggal,
szemükbe lóg kuszált, sötét hajuk.
S amíg a kurjantások árja zúg,
a padlatot söpörve megjelen
a tánc múzsája félig meztelen.
1905
Ma van A tánc világnapja.
Vers: Arcanum
Kép: MEISTERDRUCKE
0 hozzászólás