Vers hétfőn ~ Vas István - A rostirónt letettem (részlet)

Vas István: A rostirónt letettem

3
Feltámadás szele mindig újra
Fúj a földön – fújj hát rajtam át,
Pusztaságom odvaiba fújva
Oszlasd szét a kétely zavarát,
S új Kezdet lesz, ami már kiszáradt:
Hajtasd ki megint a pálmafákat!

Te, aki nem űzted el Tamást sem,
Bár boldog, aki hisz ha nem is lát,
Ugye megadod, hogy újra lássa,
Szép arcod hitető sugarát?
Virraszt velem a türelem,
S könyörög a kétely és a hűség:
Támadj fel már bennem, örök Húsvét! 







Vers: Az eredeti vers 3. szakaszát választottam mára, melyre itt bukkantam. A teljes vers megtalálható itt. 

0 hozzászólás