Mostanában sokan gyártják a különböző Nyári olvasmánylistákat és készítik hozzá a fotókat, én azonban ebből is már évek óta kimaradok és nagyon jól érzem magam, egyáltalán nem hiányoznak. Tényleg.
Néhány éve, a blogszünetben, írtam egy tízes nyári olvasmánylistát, aztán hamarosan ezt írtam fel magamnak: AZT OLVASOK, AMIT AKAROK!!!, és most felfedeztem, hogy már tizenegy éve ugyanezt gondoltam, csak más szavakkal, amikor megírtam azt a dramatikusra sikerült Time To Say Goodbye c. bejegyzésem, melyben határozottan leszögeztem: Nehogy már más mondja meg, mit olvassak.
Ennyi év után belegondolva rájöttem, hogy ebben már milyen tudatos voltam. Azóta pedig nagyon jól tudom, ha másokat követnék, újra kezdődne a frusztráció, a nyavalygás, az elégedetlenkedés, mert újra elhagynám magam.
Ezért sem született a múlt héten a Vers hétfőn mellé másik bejegyzés, mert bár szerettem volna lezárni az enneagramos sorozatom, azonban folyamatosan elvetettem, amit begépeltem. Éreztem, hogy az nem az igazi, nem úgy szeretném lezárni, így elhalasztottam.
Szombat délután egy régóta tervezett regényt vettem le a polcról, aztán néhány oldal után félretettem, még az első fejezetet sem fejeztem be, mert éreztem, hogy pihenésre van szükségem, majd este egy Poirot-t választottam (lesz róla bejegyzés 😉).
Nem értek egyet azzal a tanáccsal sem, hogy: Csak Magaddal kell versenyezned, az előző napi Éneddel. Vasárnap sikerült több, mint 130 oldalt olvasnom a Poirot-ból, hiszen olvastatja magát, kisebb maga a könyv mérete is (ellentétben mondjuk a Monte Cristo grófjával) és éppen egy ilyen olvasmányra volt szükségem. Tegnap pedig folytattam a múlt héten elkezdett novelláskötetet, és abból már kevesebbet olvastam, és ez is teljesen rendben van. Számomra nincs értelme pár nap alatt végig száguldani rajta, hanem szépen beosztom őket.
Teljesen megértem azokat, akik fogják magukat és elvonulnak néhány napra vagy hétre, amikor teljesen kizárják a külvilágot (amennyit csak lehet belőle), még az olvasást is és csak önmagukra figyelnek. Erre pedig egyre nagyobb szüksége lenne mindenkinek, hiszen folyamatosan mindenhonnan ömlik az információ, a mindenféle tanácsok (ezt olvasd, ezt tedd, ekkor kelj fel stb., stb.) És honnan tudná bárki is, aki nem is ismer, hogy mi az igazán jó Neked vagy nekem? 🙈🙉🙊 Persze, nem mindenki indul Balira ezért, ám otthon is megoldható a magunk módján.
Olvasás terén természetesen most is van a fejemben egy lista, mik azok a könyvek, amikre régóta kíváncsi vagyok, ill. szeretném őket újraolvasni és írni róluk, ám majd jönnek maguktól. Nincs listaírás, ha valamire éppen nem vagyok ráhangolódva, akkor félreteszem, mert korábban ezek vezettek negatív élményekhez. Maradok a novelláskötetemnél, vagy választok valami mást. Mert mindig van választásom.
Bejegyzések
0 Megjegyzés
Köszönöm, hogy itt vagy.
Neked más a véleményed? Hibát találtál? Szólj hozzá(m) bátran :).